Rólam

Mentálhigiénés tanácsadó, transzperszonális terapeuta vagyok.
Bölcsész indulás után a pályám változatos és kanyargós úton végül a segítő foglalkozáshoz vezetett. 2006-tól képződöm személyközpontú és transzperszonális szemléletben. 2010 óta dolgozom mentálhigiénés segítő szakemberként.

Egerben élek.
Itt 2009-ben részt vettem az ÖSSZHANG Közhasznú Egyesület alapításában, ami azóta is az optimális életkezdet elérésében támogatja a gyermeket váró családokat.
Szintén 2009 óta tagja vagyok az Orosz Katalin klinikai pszichológus, transzperszonális terapeuta szakmai irányításával működő Születés Kísérleti Műhelynek, rendszeresen bekapcsolódom a “Születni - Újjászületni”  csoportok munkájába.

2020-tól munkatársa vagyok Kheiron Pszichológiai Tanácsadónak. 

2013-2022 között részese voltam egy olyan népegészségügyi prevenciós projektnek, ami egy kistérség egészségvédelmének szakmai programját dolgozta ki és valósította meg a lakosság széles körében. Itt az évek alatt sok mentálhigiénés program létrehozásában vettem részt - elsősorban az elektronikus eszközök szabadidős használatából adódó függés prevenciójának kidolgozásában mélyültem el. 

Az X-generáció tagjaként legmeghatározóbb életélményem a 20. század végétől nagy sebességgel zajló paradigmaváltásához való alkalmazkodás. A jelenkor alig tartalmaz valamit abból a valóságból, amiben szocializálódtam. A globalizálódó világban, ahol a Guttenberg galaxist a Neumann galaxis váltotta fel és a mesterséges intelligencia lassan átrajzolja a tájékozódási pontokat, talán legerősebb törekvésem az egyensúly-, biztonság- és értelemkeresés. Ez arra késztet, hogy újra és újra érvényesítsem a tudásomat, fogalmazzam meg az identitásomat, törekedjek kompetens maradni. Folyamatosan úgy változni, hogy közben biztonságot élhessek meg.
Ez a személyes törekvés formálta ki szakmai attitűdömet is. 

A tapasztalatok nyomán az emberi lényt egy kivételes készségekkel és lehetőségekkel megáldott bio-, pszicho-, intellektuális, szociális és spirituális lénynek látom, aki fejlődésre, gyógyulásra, önazonos életvitelre, sőt önmeghaladásra képes minden érző lény javára.
Ez az új emberkép számomra meghaladja a „Homo Sapines” lehetőségeit.
Az új korszak emberének potenciálja a „Homo Biopszis”.